Nyírbátori történetek

Szárnyas Sárkány Hete, 2014. júl. 11-13.

Tulajdonképpen az történt, hogy úton Nyírbátor felé az autó ablaktörlője nem tudta felvenni a versenyt az irgalmatlan esővel, egész hétvégére rossz időt mondtak, és a nyitórendezvény előtt pár órával is még javában esett. Az esőzés egyáltalán nem tesz jót egy utcaszínházi fesztiválnak. Jobban tartottam tőle, mint magától a sárkánytól. Mindezek ellenére az esőfelhők messze elkerülték Nyírbátort a Szárnyas Sárkány Hetén (hétvégéjén). A megnyitóra valaki elzárta az égi csapot, és aztán csak jobbra fordult az idő. Ez pedig, lássuk be, felér egy kisebb csodával.

Tulajdonképpen az történt, hogy a kocsmaajtó nyitva volt, és a csapos igencsak meglepődött, mikor egy teve és egy teveg (a tevén ülő személy) belépett az ajtón, a teve egy kortyból felhörpintett egy sört, azzal „viszlát!”. A csapos, ahogy jobban megnézte a távozókat, rögtön rájött, hogy egy gólyalábas tevebőrbe bújt maskarás hagyja el a kocsmát, és az ablakon kinézve azt is látta, hogy hosszú menet kígyózik az utcán: fekete ruhás maszkos alakok, hórihorgas gólyalábasok, artisták, vásári komédiások, óriások, zenélő manók, tevék, és újra tevék. A legmagasabb gólyalábas kitépett egy virágot az egyik oszlopra rögzített cserépből (kb. három méter magasan volt az a virág). Az egyik járókelő megjegyezte: „Megöntözhetné reggelente a virágokat, nem kellene létrával körbejárni a teret”. A felvonulók lépten-nyomon belekötöttek a bámészkodókba, akiket ez cseppet sem zavart, sőt igyekezték fényképezőgépeikkel megörökíteni ezeket a pillanatokat. Mindez, lássuk be, felér egy közepes csodával.


Fotók: Imecs Tamás

(kattints a képre, és gazdagabb lesz a látvány)

Tulajdonképpen az történt, hogy valaki lelkesen jött ki az egyik előadásról, és elmondta, hogy élete egyik legnagyobb színházi éléményében részesedett éppen. Ez pedig, lássuk be, felér egy nagyobb csodával.

Tulajdonképpen az történt, hogy előadás előadást követett, nekünk pedig abban az örömben volt részünk, hogy minden nap játszottunk egyet-egyet. Sorsjáték, Borsópróba, paraFabulák. Ez utóbbi egyik jelenetében egy farkas torkán akad egy darab csont. Sorra kéri az arra repülő madarakat, hogy vegyék ki a csontot a torkából. Nyírbátorban amikor a pelikán odarepült a farkas elé, egy másik madár is megjelent a színen, egy „igazi”, egyenesen a farkast játszó színész fején pihent meg, majd kellő időt adva arra, hogy a „kollégák” lereagálják a jelenlétét, tovaröppent. Ez pedig, lássuk be, maga a…

Advertisements

Hozzászólás

Kategória: Mi írtuk

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s