A diákélet árnyékosabb oldala

A Krónika december 15-i számában megjelent beszámoló.

Kiss Előd-Gergely

Nem dokumentálni akarták a diákság életét, hanem kérdéseket felvetni, a valós elemeket csupán kiindulópontként használták – avatták be hallgatóságukat a Mit csináltál három évig? című előadásuk kulisszatitkaiba a kolozsvári Váróterem Projekt színészei a kedd késő este véget ért Ifjúság – Művészet – Társadalom című műhelykonferencia záróbeszélgetésén.

Fiatalok színháza. A Váróterem tagjai kérdésfelvetésnek szánták az improvizáción alapuló produkciót (fotó: Bethlendi Tamás)

Az Ifjúsági életszakasz művész-, illetve szociológusszemmel című fórumot moderáló Csata Zsombor, a BBTE szociológia tanszékének oktatója, úgy fogalmazott: az előadás által tematizált ifjúsági életszakaszváltás alapvető szociológiakérdés is egyben.

A beszélgetés kezdetén elhangzott, a Váróterem Projekt idén lett kétéves, a társulat pályázati pénzekből tartja fenn magát, ez azonban nem elég arra, hogy a színészek felhagyhassanak polgári foglalkozásukkal, amelyekből jelenleg eltartják magukat. „Ennek ellenére a Váróterem Projekt több mint hobbi, komolyan vesszük” – szögezte le Vetési Nándor, a társulat tagja. Bertóti Johanna, aki az előadás szövegét állította össze elmondta: az előadás a színészek improvizációiból állt össze, az ő feladata volt, hogy egységes masszává gyúrja össze.

A beszélgetést társmoderáló Zsigmond Andrea, a BBTE színház és televízió karának oktatója ugyanakkor a társulat önmeghatározására kérdezett rá, amelyre a színészek részéről az a válasz érkezett, hogy hivatalosan alternatív színháznak hívják magukat, ugyanakkor számukra fontosabb az, hogy függetlenek, hiszen az alternatív színházon szinte minden európai országban mást értenek. Mint részletezték, ők annyiban alternatívak, hogy mást csinálnak, mint az úgynevezett kőszínház, ellenben az alternatív színház megnevezéssel nem vállalják annak formai megkötéseit is.

Hangsúlyozták: a tartalom adja a színházi formát. A társulatnak ugyanakkor többek közt az kölcsönöz alternatív jelleget, hogy olykor kocsmákban népszerűsítik az előadásaikat, bemutatva egy-egy jelenetet jelmezbe öltözve.

Az előadásról Vetési Nándor elmondta: a jelenetek többségét másoktól hallott történetekből rakták össze, amelyeket személyes tapasztalataikkal, élményekkel is kiegészítettek. Mint részletezte, nem törekedtek arra, hogy a diákéletet teljes egészében, minden részletre kiterjedően mutassák be. „Bár sokak szerint az egyetemistaélet felhőtlen, és java részt csak a bulikról szól, azt akartuk megmutatni, hogy ez nem feltétlenül van így” – vallott a társulat szándékairól Vetési.

Zsigmond Andrea ugyanakkor úgy nyilatkozott: a darab erőssége a különböző stílusok ütköztetésében rejlik, illetve felhívta a figyelmet a különálló történetekből összeállított jelenetek allegorikus jellegére. Jövőbeli terveikről szólva, a társulat tagjai elárulták: Ismered a Tejutat? című előadásukat a gimnáziumokban is elő szeretnék adni, úgy alakítják át a produkciót, hogy osztálytermekben is előadható legyen, díszlet, fények és egyéb kellékek nélkül.

Reklámok

2 hozzászólás

Kategória: Rólunk írták

2 responses to “A diákélet árnyékosabb oldala

  1. ij

    :)) Ez nagyon jó 😀 Mondjuk még beszámolhattak volna a transz-szibériai csősztalálkozóról, ahol jövőre fellép a társulat IMAX-ben.

  2. Az újságírás árnyékosabb oldala – pár pontosítás

    A Váróterem Projekt 2010 január 12.-ét tekinti hivatalos születésnapjának, ennek megfelelően idén, azaz 2011-ben ezt meg is ünnepeltük, mégpedig fennállásunk egy éves évfordulóját. A hagyomány tiszteletének jegyében január 12.-én. S mivel Caesar óta elég kevesen merték egy éven belül többször is megülni saját születésnapjukat, ezért ezt mi sem tettük, és nem is mondtunk ilyesmit. A Váróterem Projekt valóban nemsokára két éves lesz, pontosan 2012 január 12.-én.
    Egyszer törént meg az, hogy kocsmában hírdettük az előadásunkat, történetesen az Ismered a Tejutat? címűt, tehát ez nem egy bevett szokás, mindenesetre nem zárkózunk el attól, hogy a jövőben is ehhez hasonlatos reklámfogásokhoz forduljunk. Ez valóban elhangzott, az azonban nem, hogy mi ezt rendszeresen csináljuk.
    Mint ahogy az sem, hogy a Tejutat iskolákban szeretnénk játszani. Valóban a következő projektünk a suliszínházzal kapcsolatos, azt azonban nem mondtuk el, hogy az Ismered a Tejutat? c. előadásunkat akarjuk gimnáziumokban játszani, technika és díszlet nélkül, mivel nem akarjuk. Mivel nem lenne értelme.

    Ha bármilyen kérdésük van a társulat tevékenységével kapcsolatban, amire nem találnak választ a blogon, akkor forduljanak bátran hozzánk a waitingroomproject@yahoo.com e-mail címen. Így talán elkerülhetőek lesznek az efféle pontatlanságok.

    Imecs Levente

    U.I: A Pulzusban egykoron elhangzott, hogy a következő előadásunk Csávossy György Ilonavár című darabja lesz. Nos, nem lett. Talán, ha a tisztelt szerkesztő urak megnézték volna egyik előadásunkat, és utána kicsit elbeszélgettek volna velünk, ők is megtudták volna idejében…

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s