Mit csináltak a várótermesek?

A hamlet.ro színházkritikai portálon 2011. december 13-án megjelent kritika.

Búzás Anna

Komédia, tragédia, dráma és játék a Váróterem Projekt új előadásában

Hisztis titkárnő, kotkodácsoló bentlakó lányok, csintalan intris fiúk, szipós banda, zakuszkás kenyéren élő egyetemisták – néhány szereplő az új színpadi műből, amely az egyetemista életforma lehetséges változatait mutatja be.

A Mit csináltál három évig? című darab a keletkezésétől kezdve a bemutatóig rendhagyó lépéseken ment át. Valamikor ősz elején érkezett a postaládámba a levél Panaszkórus címmel, amelyben Bertóti Johanna, az előadás dramaturgja, arra kért minden egyetemistát, hogy írja meg panaszait az egyetemmel, Kolozsvárral és a tanárokkal kapcsolatban. Már ettől a pillanattól kezdve kíváncsi lettem, vajon milyen lehet az az előadás, amelyhez a közönség is hozzájárulhat történetekkel, ötletekkel. Ugyanakkor az egyetemista történetek tárháza kimeríthetetlen, a csapatnak válogatni kellett a banális és megrázó, a magánéleti és egyetemi, a fiú és lány stb. sztorik között.

Csepei Zsolt, Imecs Levente, Molnár Margit, Ravasz Tekla, Sebők Maya, Vetési Nándor, Visky Andrej
Fotók: Bethlendi Tamás

A Váróterem csapata kétféle módon építkezett a darabban. “Egyrészt megvoltak a valós történeteink, a többit pedig az egyetemista életre jellemző témákból válogattuk, találtuk ki” – mondta el Johanna. A címre is voltak más alternatívák, mint például a Studentcity és a Szeretnék valami meleget enni, de végül a döntés a Mit csináltál három évig?-re esett. Ez azért működik jól, mert tényleg összefoglalja négy szóban a darab lényegét, mert nem akarja elemelni, értelmezni, leszűkíteni az előadást.

Az előadás nem egy nagytörténet mentén szerveződik, nincs egy egységes narratíva, hanem több kicsi jelenet követi egymást. Sőt, egy témát akár több különböző jelenet is körüljár, például a nem kívánt terhesség sztoriját három jelenetben is feldolgozták. Ez a fajta ismétlődés megengedhető, ugyanis a három jelenet teljesen eltérően közelíti meg a terhességet: az egyikben egy fiatal párt látunk, akik kétségbe vannak esve, miközben nem is biztos, hogy a lány teherbe esett, a másodikban a nemi aktus után használatos fogamzásgátló tabletta beszerzésének útvesztőit ismerhetjük meg, a harmadik pedig egy pantomimjáték, ahol egy embriót passzolgatnak egymásnak a színészek. A nem kívánt terhesség így egyszerre lesz dráma, majdnem tragédia, komédia és játék, ami egy történet keretén belül nem lenne megvalósítható.

Az epizodikus szerkesztésnek azonban van egy hátulütője is: hosszú ideig nem képes ugyanolyan szinten fenntartani a figyelmet. Az előadás kb. 3 órás, egy szünettel, így bármennyire is erősek a jelenetek, a néző a végére kifárad, és nem emlékszik vissza minden történetre.

A Gábor Zsófi által kitalált díszlet viszonylag egyszerű és mégis kifejező. A zsírpapírral bevont keretekből felépített “fal” egyszerre megfeleltethető a bentlakások magas, ablakos épületeinek és a kintlakásokat jelentő monoton tömházépületeknek. A sok kis téglalap mintha a sok kis történet egy-egy darabkája lenne. Ugyanakkor szerves része is jónéhány jelenetnek az “ablak-fal”, melyen egy ajtó is található: a titkárnő irodája, a gyógyszertár ablaka, a fornettis bódé enélkül nem elevenedhetne meg. Ahol pedig nincs ilyen tapintható szerepe, ott a megvilágítás által jut fontos szerephez, a zsírpapíron átszűrődő fények megadják egy-egy jelenet alaphangulatát.

Az előadást részben élő zene kíséri. Iszlai József 22 betétet készített a darabhoz, amelyek közül néhány élőben hallható (csak gitár), néhány bejátszás (előre rögzített), a többi a kettő keveréke (több dallam összejátszva). Iszlai József részt vett a próbákon, és közös megbeszélések, egyeztetések alapján állította össze a zenét. Szükség volt egy olyan témára, motívumra is ami többször visszaköszön, ami az előadás “soundtrackje”. A zenei betétek néhol belesimulnak a történetek szövevényébe kerek egésszé alakítva az egyes szituációkat, néhol pedig olyan adalékként szolgálnak, amelyek felhívják magukra a figyelmet, és önálló életre kelnek. Például a stoppolós jelenetben, ahol a zene az ablaklehúzás, motorzúgás hangjaira épül, ezekből építkezik.

Reklámok

Hozzászólás

Kategória: Rólunk írták

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s