Bábos napló II. -Cimborák 3 – Erdélyi Magyar Bábostalálkozó

A hamlet.ro színházi portálon, október 10.-én megjelent beszámoló.

Avram Laura

 

Jelentem a Bábostalálkozó blogjának a szerzői nevében, hogy szerencsésen túléltük a két legsűrűbb napot.

Szerdán és csütörtökön ugyanis napi 3-4 előadásra (a nagyszámú gyerekközönség miatt egyesekre többször is) meg egy szakmai beszélgetésre került sor, a rövid szünetekben és az egyre rövidebbnek tűnő éjszakák alatt mindenről sikerült írnunk a blogra.

Az előadások nagyon különbözőek, más-más bábtechnikákat alkalmaznak, láthattunk kesztyűsbábot, síkbábot, árnyjátékot, marionettet, bunrakut, de még meghatározhatatlan bábtechnikákat is, mint a nagyváradi Matyi Műhely Kádár Vitéz legendája című előadásban. Egyes produkciókban csak bábokat használnak, mások a bábjátékot színészi játékkal gazdagítják vagy csak nagyon kis teret hagynak a báboknak, ilyen volt a Szigligeti Színház Liliput Társulatának a Csillaglépő Csodaszarvasában, ami egy mozgásból, ritmusból felépített rituális játék maszkszerű síkbábokkal. A színpadkép egységes, középen egy táltos kerék látható, amely körül a szereplők forognak, dobokból összerakott lovaikkal vágtatnak.

A fa mint anyag itt is hangsúlyosan jelen van, akár a Liliput társulat Jancsi és Juliska című előadásában, amit szintén elhoztak a találkozóra. Ott a fa mellett más természetes anyagok is megjelennek: a szereplők haja szalmából, a ketrec, amibe a boszorkány Jancsit bezárja, fűzfaágból készült, a kemence egy fonott kosár, a kenyérmorzsa helyét pedig pattogatott kukorica veszi át, melynek illata betölti az egész nézőteret. A bábosok megduplázták a bábok szerepét, két Jancsit és két Juliskát láthattunk, de a színészek néha teljesen átvették a szerepet, így a báb felfüggesztődött és egyszerű tárggyá vált.

Egy érdekes bábos-báb kapcsolat alakul ki Dénes Emőkének a Kívül égek, belül fázom című egyéni előadásában is. Ahogy a cím is mutatja, a kint és bent közötti ellentét kerül az alkotás középpontjába. A főszereplő körül rendeződő életképek marionettekkel, a gondolati szint pedig az élő szereplővel elevenedik meg.

A Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem elsőéves mesteris diákjai is részt vettek a Bábostalálkozón, tőlük vizsgaetűdöket láthattunk. Az elsőben a színészre kerül a hangsúly, majd egyre több szerepet kapnak a bábok, az utolsó rész teljes egészében árnyjátékból áll. A diákok közül néhányan a marosvásárhelyi Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház Minden egér szereti a sajtot című produkciójában is játszanak. Az egymásba szerető szürke és fehér egér története végig lekötötte a több száz gyerek figyelmét, a pontos bábmozgatás és az egyedi hangokkal felruházott figurák a felnőttek számára is igazi élményt jelentettek.

Egy pillanatig sem lehetett érezni, hogy egyes kesztyűsbábokat mozgató kezek még egyetemi hallgatóké. Láthattuk még profi kezdőket a hét közepén. A Váróterem Projekt Szökevény szeplők című előadásának ritmusa pergő, mert a két bábos, Molnár Margit és Csepei Zsolt közel húsz figurának ad életet, a jelenetek közötti váltások nagyon gyorsak. A Kürti Andrea fiatal képzőművész által tervezett kesztyűsbábok és a díszlet igényességet tükröznek, viszont a szerda esti szakmai beszélgetésen elhangzott, hogy a bábokon és a kellékeken érződik a bábtörténettel és -elmélettel kapcsolatos ismeretek hiánya. Első bábszínházi próbálkozásként igazán ígéretes kezdésnek tekinthető.

A szakmai beszélgetéseken nem csak a találkozón látott előadásokat tárgyaljuk, minden estére ki van jelölve egy téma, amelyet a meghívottak segítségével boncolgatunk. A szerdai meghívott sajnos nem tudott eljönni, így magunkban beszéltük meg a bábkritika fontosságát. Csütörtökön viszont nem kevesebb mint három meghívott volt jelen: Deák Barna elmesélte a képzőművészet és bábszínház kapcsán saját bábszínházi tapasztalatait, Dávid Eszter az animációkról beszélt, Takács Tímea pedig most ismerkedett meg a bábszínházzal, a két Emőkével (Lukács és Dénes) együtt dolgozott egyéni előadásukon. Végül mindannyian egyetértettünk abban, hogy a bábszínházban nagyon fontos a képzőművészet, hiszen egy vizuális műfajról van szó, és gyakran élő kiállításnak is tekinthető.

Reklámok

Hozzászólás

Kategória: Rólunk írták

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s