KMN TOP10 – Mit szerettünk a Kolozsvári Magyar Napokon?

A transindex.ro honlapon megjelent cikk.

Rácz Timea, Gál László

Azt, hogy a főtér dugig telt emberekkel

Szeretjük használni a belvárost, és szeretjük a főteret, ezért különösen jól eső érzés volt látni minden korosztály képviselőit a könnyű- és komolyzenei koncerteken egyaránt. Minél több rendezvényt a főtérre!

A MIT-terasz fenyőrügy-szörpjét

„A KMN apró örömei”-fejezetből emeljük ezt ki, csudafinom házi szörpből kevert üdítő. Lehet, hogy nem számít különlegességnek, mi csak most hallottunk róla és most kóstoltuk először. Kéne egy-két ládával otthonra is.

Oszkárt, a hollót

A kabala-karikatúra nagyon aranyosra sikeredett, akár plüss- vagy egyéb anyagú bábunak is el tudjuk képzelni. A vásári cukiságok között jól megfér, a gyerekek zabálnák. Miért is ne lehetne Mátyás hollója játékszer? No nem sorozatgyártásban, csak úgy, emléknek a KMN-ról.

Fesztiválutca.

Schmitt Pál bevonulását

Ezt viszont egy olyan jelenet miatt szerettük, amelynek nem sok szemtanúja volt. A kordonok mögött, a politikusi menetre jó rálátással egy anyuka mutogatta a kisfiának: itt jönnek a daliák! „Kik azok a daliák” – kérezte a fiúcska. „Hát például… az alpolgármester, László Attila! Látod, ott megy!” – jött a felettébb meglepő válasz.

A fesztiválutcát

A Farkas utca árnyéka tökéletesen megfelel egy vásáros-lacikonyhás sor kialakítására. Üldögélni, beszélgetni, nézelődni, koncertet hallgatni mind-mind jó volt, a közelben pedig – a Romkertben – a gyerekeket is nyugodtan ott lehetett hagyni mindenféle foglalkozásra.

Hogy szonettet írt rólam/rólunk: László Noémi, Karácsonyi Zsolt és Egyed Emese

Le kellett ülni a felsorakozott költők valamelyike elé és ő írt rólad egy szonettet. Teljesen szokatlan, ugyanakkor kellemes érzés volt várni a művet, és közben elbeszélgetni az addig csak a könyvekből ismert alkotókkal.

Szonettszerda

A Benkó Dixieland Band örömzenéjét

A jó tempójú és minden fölösleges mellébeszéléstől mentes koncerten a zene volt a főszereplő, és ez tetszett a leginkább. Bár az eső után viszonylag kevesen voltak a főtéren, de ez egyáltalán nem csorbította az esemény hangulatát, mert a dzsessz és swing muzsikát játszó zenekar tökéletesen építette fel a koncertet. Nyugodtan, boldogan és teljes elégedettséggel hagytuk el a helyszínt.

A változatos menüsort a főzőversenyen

A többségben lévő paprikás-varióciók mellett örömmel tapasztaltuk, hogy főztek diós laskát, vaddisznó pörköltet karamellizált cukorba forgatott almával tálalva, curry-s zöldséget rizzsel, kínai zöldséges csirkét és tepertőt is.

A XV-XVII. századi magyar könyveket

Vizsolyi Biblia, Heltai fabulái és Thuróczy-krónika. Felsorolva nem tűnik valami izgalmasnak, viszont ott állni mellette és nézni egy több száz éves könyvet, amely magán viseli az évek nyomait, kellemes borzongással töltött el.

Maratoni végjáték

A tapsot a Maratoni Sorsjáték végén

Szerettük, hogy a 12 órás folyamatos játék után a közönség a főtéri koncert ellenére sem felejtette el a színészeket és este tízre sokan gyűltek össze. Az a pár perces taps pedig az egyik legmeggyőzőbb volt amit valaha hallottam. Olyan nagyszerű, mint amilyen nagyszerűek a Sorsjáték improvizációi voltak.

Advertisements

Hozzászólás

Kategória: Rólunk írták

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s